Oscar Valladares

A szivarok világa tele van csodálatos történetekkel, az egyik ilyen az Oscar Valladares Tobacco & Co-ról szól, amelyet 2012-ben alapított Oscar Valladares testvérével, Hector-al és Bayron Duarte-val. Az első "gyáruk" a hondurasi Danlíban volt, és egy asztalból és két emberből állt.

Ellentétben sok olyan szivargyártóval, akiknek termékei több generáción keresztül évtizedekre nyúlnak vissza, Oscar Valladares szivaros tapasztalata a Rocky Patel Premium Cigarsnak való kilenc éves munkája volt, miután korábban egy utazási irodában dolgozott.

Mindez 2005-ben kezdődött, amikor beleegyezett, hogy öt napig körbekalauzol néhány amerikai látogatót Hondurasban. Akkoriban Tegucigalpában élt és az idegenforgalmi ágazatban dolgozott, autókat adott bérbe, szállodai szobákat foglalt, és hasonlókkal foglalkozott. Egy nap az összes sofőr elfoglalt volt, ezért a menedzser megkérte, hogy vegyen fel néhány "gringót" a repülőtéren, és fuvarozza őket néhány napig. Soha életében nem vezetett még buszt, de egy irodában dolgozott, ami unalmas volt, így igent mondott.
Az egyik "gringóról" kiderült, hogy Rocky Patel.
 Jó kapcsolatot alakított ki Rockyval, és látta, hogy szivarozik. Rocky több csoportot akart hozni Danlíba, és Oscar szolgáltatásait kérte, ezért szólt az üzletvezetőnek az ajánlatról, és hogy szívesen elvállalná. Elkezdett dohányozni, és egy idő után észrevette, hogy megváltozott az ízlelése. Amikor Rocky megkóstoltatott vele egy szivart, meg tudta mondani neki, hogy melyik levél édesebb, és így tovább. Rocky azt mondta neki, hogy jó ízlése van.

Két évvel később Rocky teljes munkaidős állást ajánlott Oscarnak, amit ő visszautasított, mert nem akart megint egy helyben ülni. A következő évben Rocky újra megkérdezte, és ugyanazt a választ kapta. Aztán a következő évben Oscar barátnője teherbe esett, így elfogadta Rocky állásajánlatát.

2009-ben Valladares elindította első saját vállalkozását. Akkor még nem szivarokat gyártott, hanem a Rocky Patel szivarokat forgalmazta Hondurasban.

"Hondurasban nem voltak szivarüzletek, ezért körbejártam, és megpróbáltam eladni szuvenírboltoknak, éttermeknek és bároknak, de csak egyes darabokat vettek. Ezért úgy döntöttem, hogy szervezek egy rendezvényt. Ötven ember jött el. Szivaroztak és szerették, de senki nem vett semmit. Két hónappal később újabb rendezvényt tartottam, amelyre Rocky is eljött. Ugyanez történt, de minden jó volt. Meghívtam a magazinok újságíróit; a cikkeikben mindenféle diplomaták szerepeltek szivarral a zsebükben, így a Rocky Patel divat lett. Aztán csináltam 75 kis párásítót, és kitettem őket éttermekbe, bárokba, benzinkutakra. Az eladások 300 százalékkal nőttek. A Rocky le volt nyűgözve, és nekem adta az egész közép-amerikai piacot."

Ezzel egy időben Oscar felvett egy társat, de ez nem alakult túl jól. 
"El kellett hagynom a Rocky Patelt, és 2011-ben Tegucigalpába költöztem, mert le voltam égve. Egy évvel később ismét visszaköltöztem Danlíba, és ekkor hívott Bayron".

"Négyéves koromban szívtam el az első szivaromat" - meséli Duarte. "A dohány körül nőttem fel, és már 22 éve dolgozom vele". A páros akkor találkozott először, amikor Valladares Rocky Patel buszát kezdte vezetni. "Bayron állandóan itt van, a hét minden napján" - mondja Oscar. "Egyszer hajnali 3-kor felhívott, és azt mondta, hogy jöjjek le és teszteljem ezt az új keveréket".

Duarte a Padrón család körül nőtt fel, és 12 éves korában kezdett el a dohányiparban dolgozni, a tényleges gyár építésével kezdte, majd a fürtözés és a minőségfelügyelet felé haladt. Bayron az Oliva termelési vezetője volt, amikor egy kanadai csoport egy gyárat keresett egymillió szivar gyártásához. Ő és néhány barátja szerzett egy gyárat. A kanadaiak 25.000 szálat fizettek, majd két évre eltűntek. Így Bayron is tönkrement, és a társai el akarták adni a gyárat. Aztán felhívta Oscart, de neki sem volt pénze. Oscar soha nem tervezte, hogy saját gyára lesz, de felhívta a bátyját, hogy kölcsönt kérjen. Oscar bátyja először azt mondta, hogy neki nincs annyi pénze. "De neked van házad" - emlékeztette Oscar. "Bízol bennem?" - hangzottak Oscar varázsszavai, és a bátyja beleegyezett a jelzáloghitel felvételébe.

Ezután már többnyire csak felfelé vezetett az út. A vállalat 24 doboznyi 2012 szivar gyártásával kezdett, kizárólag a maja területeken termesztett dohányt használva. Ekkor lépett a képbe a Leaf & Bean tulajdonosa, Jim Robinson. "Jimnek egy csoportja jött le egy hétre, ezért felhívott engem. Megtetszett neki a szivarom, és szerette volna, ha ő lenne az első üzlet az Egyesült Államokban, amely az én szivarjaimat árulja. Megvett 30 dobozzal. Aztán azt akarta, hogy a szivarjaim a házi keverékei legyenek, és Leaf & Bean by Oscarnak nevezze el. Nem akartam, hogy a nevem szerepeljen rajta, de azt mondta, hogy jobban eladható lenne, ha a Hondurasba látogató emberek hozzám tudnák kötni a terméket."

Robinson 5.000 darabot rendelt, és 1.000 darabot vitt magával, így minden látogatója fejenként 100 darabot kapott. Egy hét múlva Oscart megkérték, hogy küldje el a maradék 4.000 szivart, mert Robinson eladta. Úgy tűnik, az embereknek tetszett a csomagolás. A szivarokat celofán helyett dohánylevélbe csomagolták. Bayron és Oscar találta ki ezt az ötletet arra a szivarra, amely kiemelkedett a 2012-es dobozból. Megkérdezték Jimet, hogy szeretné-e, és ő igent mondott. "A dohánylevél jobban megőrzi az ízt, mint a műanyag" - magyarázza Duarte. " Ez természetesebb és a maják szellemében készült. Rusztikusabb." Robinson egyre többet és többet rendelt; Valladares egy sodróról és egy csomagolóról összesen 25 alkalmazottra nőtt. Kiköltözött a magánházból, amelyben az első gyárát elindította, egy nagyobb helyre. Szivarjai kezdtek figyelmet kapni a közösségi médiában, és más üzletek is felvették a kapcsolatot Robinsonnal, hogy kezdjék el árulni a Leaf & Bean by Oscar-t. "Nem akartam egy bolt nevével ellátott szivarokat árulni, ezért Leaf by Oscarra változtattam a nevet."

Jim három hónap alatt körülbelül 100 fiókot nyitott az Egyesült Államokban. "Ma a szivarjaink 1.000 üzletben találhatók meg országszerte, valamint néhány európai, latin-amerikai és karibi országban is." Ezt követően a cég még kétszer költözött, és 2015 januárjában végül a régi Oliva gyárban telepedett le.

Valladares története tehát folytatódik. Ma már két szivarüzlete van - egy kisebb Tegucigalpában, és egy az ország egyetlen szalonjával San Pedro Sulában. Saját dohányt termeszt, és 2016-ban elindította a The Oscar márkát. Jelenleg az Egyesült Államokban, Houstonban van egy elosztóközpontja és a németországi Hechingenben egy európai irodája. Mindent egybevetve, ez egy intenzív utazás volt eddig; visszatekintve Oscar örül a hullámvölgyeknek. "A tönkremenetel a legjobbat hozhatja ki belőled. Ha akkoriban lett volna pénzem, valószínűleg csináltam volna valami puccos csomagolást, mint mindenki más. A lényeg az, hogy más legyek, és szeretem látni az emberek reakcióit, amikor meglátják a szivart, hogy mi a fene ez? Néhányan még a levéllel együtt is elszívják."

Mindegyik szivarnak van valami története, különlegessége:

• A 2012-es sorozatnak minden dobozába tettek egy plusz szivart, ami celofán helyett dohánylevélbe volt tekerve (innen ered a Leaf by Oscar egyedi csomagolásának ötlete). A maja hagyományok szerint 2012. december 21-én van világvége, így ez volt az utolsó szivar, amit elszívhattál, vagy egy új kezdet megünneplése.
• A Leaf By Oscar termékcsalád minden egyes darabja dohánylevélbe van csomagolva, nem pedig celofánba.
• Az Altar Q termékcsalád doboza a Copanban (a mai Hondurasban) található maja emlékműnek a másolata, és minden egyes szivar a 16 uralkodó egyikét képviseli, mindegyiknek a saját nevével a szivargyűrűjén. Mind a 16 szivar mindegyik lábszalagja egyedi, más-más névvel.
• A The Oscar szivarokkal kapcsolatban két érdekességet figyelhetünk meg, Oscar ismét bizonyította kreativitását: a dobozok, amelyekben a szivarok érkeznek, részben régi szivarformákból készültek, illetve a Leaf by Oscar szivarokhoz hasonlóan ez a szivar is levélbe van csomagolva. Candela leveleket használnak de ebben az esetben, csak a gyűrűtől a lábig tekerik be.
• Az Oscar Valladares Ciseron Edition dobozok Elmer Ciseron Bautista hondurasi művész alkotásait tartalmazzák, amelyek a szivargyűrűn is megtalálhatók. Ciseron alkotásai a szivardobozokra úgy van illesztve, hogy maga a doboz keretet alkot a kép körül, így a falra felfüggesztve is szép látványt nyújt.
• A Super Fly sorozat a maga módján tiszteleg az 1972-es blaxploitation film előtt, amelyet Gordon Parks Jr. rendezett, és amelyben Ron O'Neal játszott. A filmzene, amelyet a ma már legendás Curtis Mayfield írt és készített, igazi klasszikus. A szivar gyűrűje is ezt a korszakot idézi.
• A McFly egyfajta folytatása a Super Fly by Oscar-nak, amely 2019-ben jelent meg. A McFly szivarokkal az 1980-as évekbe lépünk, nyilvánvalóan az 1985-ös Vissza a jövőbe című filmre és annak főszereplőjére, Marty McFly-ra utalva. A Super Fly szivarokhoz hasonlóan a McFly szivarok is korhű gyűrűt kaptak.
• A My Way by Bayron Duarte szivarok különlegessége, hogy a master blender, vagyis Duarte a névadó projektjéhez úgy döntött, hogy megteszi az elképzelhetetlennek tűnő dolgot: a borítólevelet fordítva rakja fel.
• A Rosalila három féle borítólevéllel (Connecticut, Corojo, Maduro), egy vitolában, 6 x 52-es méretben készül, és amikor megjelent, minden doboz tartalmazott egy extra különleges, bónusz szivart, a Chichát. Ez egy olyan szivar, amelyet Chicha, egy maja kukorica alapú szeszes ital keveréke tölt meg. Sajnos ma már Chicha nem, de egy 21. ajándék szivar Oscartól minden dobozban megtalálható.
• The Woody: Bár elsősorban promóciós terméknek tervezték, amelyet a Leaf by Oscar rendezvényeken mutattak be, számos kiskereskedő vette fel a szivart eladásra. Minden egyes szivar egy védő, tolófedeles koporsóba van csomagolva.
• Az Into Deep sorozattal Oscar a víz mélységeivel játszik, ehhez igazítja a borítólevelek színét, illetve ezáltal a szivarok ízvilágát is mélyíti.
• A legújabb „őrület” a Raw Dog by Oscar Valladares, ami egyáltalán nem tartalmaz wrapper-t (borítólevelet), csak a töltőleveleket és a kötőlevelet. Itt maga a kötőlevél funkcionál wrapper-ként, a maga nyersességével.